Ez a hülyeség meg most micsoda?!?

Ismerős az érzés, ugye? Valaki elkezd hülyeségeket beszélni, mások nem értenek vele egyet, megint mások pedig helyeselnek. Riasztó mi? Sőt, van akit konkrétan el is riaszt. Pedig nem kellene. A demokrácia ugyanis pontosan így működik.

Bolondítóan bonyolult készülék volt; ez volt az egyik oka annak, hogy kellemesen kézhezálló műanyag dobozára a következő szavakat nyomtatták barátian nagy betűkkel: NE ESS PÁNIKBA!

(Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak)

Az igazi demokratikus döntéshozatalhoz szükség van arra, hogy mindenki elmondhassa a véleményét. Az is, aki hülyeségeket beszél. Ebből következik az, hogy először kisebb csoportokban kell megbeszélnünk a dolgokat, a nagyobb közösség elé pedig jól kicsiszolt dolgokkal kell kilépni. Szeretném egy cikksorozatban, egy működő példán megmutatni nektek, hogy hogyan lehet ezt jól csinálni. Van ugyanis egy csoport a 42-ben, amelyben komoly műhelymunka indult el, és amelynek a működéséből szerintem sokat lehet tanulni. Erről szeretnék beszélni a következő cikkben.